“Amit az iskolának el kell végeznie, elsősorban az, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”
(Szent-Györgyi Albert)
Budai Sándor tiszafüredi kereskedő 1831-ben született a jómódú Budai Antal kereskedő és Csandári Anna házasságából. Az 1848-as forradalom Pesten éri, 1848 tavaszán nemzetőr, végig harcolja a szabadságharcot, tanulmányai befejezése után apjával, majd később önállóan vezette jól menő üzletét. Érdeklődése inkább a közélet felé fordult, s így ennek, valamint felvilágosult gondolkodásának köszönhető, hogy 1897. december 11-én kelt írásos végakaratában vagyonának jelentős részét egy polgári iskola alapítására adományozta.
„A felállított polgári iskola, községi vagyon, Tiszafüred község kezelése alatt álljon, állami felügyelet alatt.” – Budai Sándor 1898. március 15-én bekövetkezett halála után a végrendelet nyilvánosságra került, melyet később megtámadott a rokonság. „6 évi per után a „Kúria” a község javára döntött, így a hagyományozott összeg 1911. december 5-i közgyűlésen 93.440 K-t képviselt, mely az ingatlan értékemelkedésével 120.000 K- t ért el.” – írja Kadocsa Béla igazgató.
Tiszafüred község a Bika Szálló előtti 2 katasztrális hold 489 négyszögöl területet és 40000 koronát adott az iskola építéséhez, így 1913. május 2-án kelt 7723 sz. rendelettel eldöntetett a polgári iskola 1913. szeptemberében történő megnyitása. Ezt megelőzően 1913. július 26-án letették az épület alapkövét.
A polgári iskola később átélte a nagy történelmi viharokat, gazdasági nehézségeket, miközben megőrizte létét, mégis erősödött, s betöltötte funkcióját.
Az iskola 1913-1914-es évben nyílt meg fiúiskolaként a községi óvoda 1 termében Kadocsa Béla alapító igazgató vezetésével. A tanítást szeptember 4-én kezdték 54 beiratkozott növendékkel. Az 1914-1915-ös tanévet már a felépült új épületben (a jelenlegi Kossuth Lajos Általános Iskola) nyitották meg. Több alapítvány állt az iskola rendelkezésére. Ilyenek a „Jutalomdíj Alapítvány” – amelyre Dr. Schleinninger László 20 dollár értékű népszövetségi kötvényt adott. Működött a Beniczki és Hadi – Kölcsön alapítvány a rászoruló tanulók segítésére.
A szülők vagyoni helyzete szerinti díjkedvezményekkel segítették a rászorulók tanulását. A vidéki tanulók számára az igazgató ellenőrzésével „soroskosztos” szállásokat szerveztek. A tandíjsegély mellett a ruhasegélyek is rendszeresek voltak. Az iskola ún. „segélykönyvtár” állományát fokozatosan növelték. Jellemző, hogy 1938-ban a fiúiskola 141 tanulójából 98 tanuló kapott tankönyvet a segélyező könyvtárból.
Az ún. „jótékonysági” tevékenységet az Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület fogta össze, melyre az átlagtól is nagyobb szükség volt, hiszen Kadocsa igazgató Úr szerint a tanulók magas százaléka a vagyontalan társadalmi osztályokból kerültek ki. Származás szerint átfogták a társadalom szinte minden rétegét.
A világháború utáni nehézségek ellenére az iskola visszanyerte régi „arcát”. Varga Ferenc megbízott igazgató irányításával újjászülettek a polgári iskola szervezeti és belső tartalmi hagyományai.
A nevelőtestület stabilizálódott. Megjelennek a tanítási órán kívüli testnevelési programok, a színvonalas ünnepélyek. Újjáéled a könyvtár, újjászervezik az önképzőköröket, a sportköröket, az Ifjúsági Vöröskeresztes Egyesületet, a cserkészcsapatot és a Szívgárda Egyesületet. Megjelenik a Holt – Tiszán az úszás és a téli sport. Dr. Kuthy Elek járási tiszti orvos, iskolaorvos irányításával szisztematikusan foglalkoztak a tanulók egészségi állapotával. A nevelőtestület pedig nagy figyelmet szentelt és sok energiát fordított a tanulók fegyelmének, erkölcsi állapotának alakítására. Az iskola életének része 1936-tól Balogh Pál (Pali bácsi) aki bejárta a polgári iskola kisegítő személyzetének ranglétráját; kertész, napibéres, kisegítő szolga, altiszt. Ő az, aki egészen haláláig a Kossuth Lajos Általános Iskolának is alkalmazottja volt.
Végül mindenképpen fontos tény, hogy a polgári iskola megszűnése után 1951-ben a polgári iskola tanári kar 4 tagja a Kossuth Lajos Gimnázium alapítója lett. Nevezetesen: Varga Ferenc, Zemlényi Zoltán, Szigeti Ivánné és Szigeti Iván. Egyértelmű, hogy nagyon jó alapokat adott az iskola olyan értékekben, mint a munkakészség, a becsületesség, a tisztelettudás, a segítőkészség, az egymás iránti szolidaritás. A gyermekek szeretete, tisztelete, a szigor, a magas követelmény is az iskola fő jellemzője volt.
1968-tól napjainkig
A Kossuth téren álló patinás épület illetve lakói sok-sok vihart éltek meg, ugyanakkor az intézmény alapvető funkcióját mindig betöltötte. 1968-ban – majd másfél évtizedes „harc” után – örömmel nyugtázhatta a község vezetése, hogy az akkori felülről történő elosztási rendszerben új gimnáziumot kapott Tiszafüred a Baross úton. Ennek következményeként az alapfokú oktatás is lényeges tárgyi fejlesztésben részesült. Nevezetesen a volt polgári iskola épülete visszanyerte eredeti funkcióját: 1968. augusztus 1-jétől ismét az alapfokú oktatás „fellegvára” lett Kossuth téri Általános Iskola néven, sorban a város 3. általános iskolájaként.
Személy szerint Fekete Sándornak jutott az a megtiszteltetés – 21 kollégájával együtt –, hogy az iskolát megszervezze. A 22 iskolaalapító fiatalosan, nagy lelkesedéssel látott munkához. Az akkori lelkesedés, a sikerek, a szakmai felkészültség az egész iskola teljesítményének fő forrásai voltak.
Az oktatás – képzéssel egyenértékű jelentőségű volt mindig a nevelés, az erkölcsi nevelés. Olyan értékrend közvetítés, alapvető szokások kialakítása, ahol a tisztességes viselkedés normái, az önálló tanuláshoz, munkához szükséges készségek, az egymás iránti tisztelet, szolidaritás, az iskolához, a településhez, a hazához való helyes kötődés alapértékként szerepeltek. Valamiképpen ebből alakul ki a különféle nevelési tényezők összhangja, egy bizonyos „Kossuthos légkör”, teljesítmény, amely a tantárgyi teljesítményekben, a neveltségben (tanítási órán vagy önálló élethelyzetekben), a középfokon való megmérettetésben, a versenyeken s az élet számtalan helyén realizálódott.
1990. július 27-én létrehozták – az iskola egykori alapítójáról elnevezett – Budai Sándor Iskolafejlesztő Alapítványt.
Kossuth Lajos a polgári nemzetté válás, a liberális polgári demokrácia első kigondolója volt a 19. sz. első felében. Ennek szellemében vette fel az iskola a Kossuth Lajos nevet 1991. március 15-én, és lett Kossuth Lajos Általános Iskola.
Végig kísérik az iskola életét a „felülről” ajánlott, önállóan felismert újszerű szervezeti formák korai, újító jellegű bevezetése, ill. módszerek, eljárások alkalmazása. Csak néhány ízelítőül:
- A matematika tagozat már 1970-től 1977-ig városi szinten, majd a folytatás önállóan.
- A 2. idegen nyelv (angol) bevezetése 1977-től, majd a választható idegen nyelvi képzés (3 nyelvből) 1989-től.
- A számítástechnika 1987-től.
2005. július1-jétől újabb komoly fordulat következik az intézmény történetében. Az addig önálló iskolából tagintézmény lesz, nevezetesen a helyi Kossuth Lajos Gimnáziummal alkot egy nagyobb, több évfolyamos iskolát Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium néven. Napjainkig többször volt névváltozás, és a fenntartók is változtak. Az alapítás óta teljesen megújult a tantestület, ma már csak a meghitt karácsonyi vacsorák alkalmával találkozunk az egykori alapítókkal.
Az iskola céljai ma is hasonlóak, a kor szellemének megfelelően, az életre neveljük tanulóinkat. Nevelőtestületünk a gyerekek szeretetén alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó gyermekközpontú iskola működtetésén fáradozik. Ebben a munkában bátran támaszkodhatunk hagyományainkra, eddig elért eredményeinkre, sikereinkre.
Tanítványaink egyéniségét tiszteletben tartjuk, számukra érzelmi biztonságot kívánunk adni. Lehetőséget biztosítunk részükre emelt szintű oktatási programokra, hogy kibontakozhasson a bennük rejlő tehetség, személyiségük sokoldalúan fejlődjön.
Olyan korszerű ismeretek, alkalmazható tudás átadására törekszünk, amelyek által képessé tesszük tanítványainkat az önálló ismeretszerzésre, testileg – lelkileg egészséges, az esztétikai minőségre nyitott, autonóm személyiséggé válásra. Pedagógiai programunkat az előbb említett prioritásoknak, a gyermek, a szülő és a társadalom elvárásainak megfelelően állítottuk össze.
Tantestületünk szakmai felkészültsége, hivatástudattal végzett munkája garancia a program megvalósításához.
Fekete Sándor nyugalmazott igazgató Budai – Kossuth krónika című könyve itt olvasható.
