A Tempus Közalapítvány támogatásával egy nemzetközi pályázatban veszünk részt, amelynek keretén belül 2015. október 19-én indultunk útnak repülővel Anglia felé, hogy néhány napot Cornwallban töltsünk hospitálás (job shadowing) céljából.
Pályázat címe:
Fókuszban a brit közoktatási rendszer-módszertani megújulás egy angol általános iskola oktatási stratégiáinak megismerésével.
Tevékenység jellege:
Job shadowing (hospitálás)
Pályázat céljai:
- -Új, innovatív oktatási módszerek és eszközök megismerése
- -Ezen módszerek későbbi alkalmazása saját intézményünkben
- -Módszertani tapasztalatcsere
- -Kulturális, történelmi, földrajzi ismeretek bővítése
- -Nyelvgyakorlás
- -Intézményünk nemzetközesítésének elősegítése
Mobilitás időtartama:
2015. október 19-október 24.
A mobilitás alatt St. Cleer falu általános iskolájában gyűjtöttünk tapasztalatokat. Megismerkedtünk az iskola igazgatójával, aki körbevitt bennünket a felújított épületben, különböző órák menetébe pillanthattunk bele, ki-ki érdeklődésének megfelelően.
Maga az iskola épülete egy 200 éves kőépület, mely belülről korszerű, tágas tantermeket és egyéb helyiségeket foglal magában. Kb. 250 tanuló befogadására nem alkalmas maga a főépület, úgyhogy új tantermeket építettek hozzá a belső udvaron. Az esős időjáráshoz alkalmazkodva sátortetők találhatóak a termek külső bejárata előtt, úgyhogy a gyerekek szabad levegőn tartózkodhatnak esős idő esetén is.
Az osztálytermek berendezése is teljesen más, mint nálunk. Ceruza színes, vonalzó minden asztalon ugyanolyan, mivel egy nagy tartóban csak akkor kapják meg, ha szükséges.
A napot egy közös mozgással indítják, ahol egy egyszerű kis táncot táncolnak el együtt: gyerekek, szüleik, tanárok, pedagógiai asszisztensek. Ezt követi a sorakozó, ami után együtt besétálnak az osztálytermükbe. Az osztálytermük rendkívül színes, barátságos. Ottjártunkor a harmadév témája a világűr volt és ezzel kapcsolatban nagyon sok információ, applikáció volt a termekben. Délelőttönként matematika, olvasás, nyelvtan, természettudományi órákba pillanthattunk be, délután a szabadidős foglalkozásokba, kézművességbe, testnevelés órákba.
Tetszettek a falakon található színes, pozitív gondolatok, a sok pedagógiai asszisztens jelenléte, akik folyamatosan segítik az osztályban találhatók munkáját. A sajátos nevelési igényű tanulók is rendszerint ők foglalkoznak. Bevonásukkal egy-egy órán az osztály három részre bontása sem gond.
Finom volt az iskolai menza, ahol a nebulók többfajta menüből választhatnak, (minden nap van vegetáriánus étel is), van desszert is és korlátlan zöldség és salátafogyasztás.
Nemcsak passzív szemlélői voltunk az óráknak, többször bekapcsolódtunk a munkába, segítettünk a gyerekeknek valamint prezentációkkal igyekeztük bemutatni országunkat, városunkat és iskolánkat. A gyerekek nagy érdeklődéssel figyelték az országismereti előadásokat és szívesen tettek fel kérdéseket. Örömmel kóstolták az utazók által sütött édes és sós csemegéket. A gyerekek nagyon érdeklődőek és nyitottak voltak az országunkra nézve is, számos kérdést tettek fel az iskolánkkal, ételeinkkel kapcsolatosan.
Ami a legszembetűnőbb különbség volt a hazai oktatási rendszerrel összevetve, talán az volt, hogy jóval kevesebb ismeretanyagot sajátítanak el a tanulók, de sokkal jobban követik a társadalmi változásokat, az életre tanítanak. Életszerű helyzetbe hozzák a diákokat, akár érvelést kell megfogalmaznia már a nyolcéves tanulónak is a tudatos vásárlóvá válással kapcsolatosan.
A fegyelmezés kérdéskörét tekintve elfogadóbbnak tűntek a diákok. Ha nem a normáknak megfelelően viselkedtek, azonnal kizárták őket a közösségi tevékenységből, máshova kellett ülnie, nem dolgozhatott eszközzel pl.
Nagyon szimpatikusnak találtuk ebben az iskolában a gyerekközpontúságot, pozitív szemléletet. Pl. minden teremben találhattunk olyan kiírásokat: Nem baj, ha hibázol!, Legyél elfogadó!, Próbálj meg mindenben a legjobb lenni! Bármikor felállhatnak, kimehetnek a teremből. A nevelő mellé guggol a gyereknek, ha bármilyen segítséget kér tőle. Kevés a frontális munka, inkább csoportokban dolgoznak, itt is nagyon nagy segítséget jelent az asszisztensek munkája.
Nagyon tetszett az is, hogy az iskolapszichológus mellett egy kutya segít abban, hogy a gyerekek nyugodtan elmondják problémáikat.
Néhány angol kollegával egy esetleges jövőbeli közös projektet vázoltunk fel, körvonalaztuk a lehetséges témákat és az együttműködés részleteit.
Nemcsak tanárokkal, hanem a helyi közösség más szereplőivel is megismerkedtünk: hasznos információkat kaptunk a taxisofőrtől az angol időjárásról, a hotel tulajdonosától a munkahelyekről és álláslehetőségekről, a kisbusz vezetőjétől a környék vallási hovatartozásáról és a tradicionális cornwall-i ételekről, a könyvesbolti eladótól az emberek olvasási szokásairól.
Szabadidőnkben igyekeztünk felfedezni a falu, a közeli város és a környék kulturális, földrajzi és történelmi nevezetességeit. Ellátogattunk a helyi neolitikus időkből való kőkörökhöz, temetkezési helyekhez, sétáltunk a lápvidéken a bezárt ónbányák környékén, megismerkedtünk több halászfaluval így kapva információkat az ottani emberek életéről és munkájáról.
Az éden projekt hatalmas búrái alatti növénytársulásokat (trópusi és mediterrán) bejártuk. Mindez kiváló alkalom volt arra, hogy eddigi ismereteinket elmélyítsük. Ugyanakkor láthattuk azt, hogy az angol gyerekek hogyan és milyen módon tanulnak eredeti környezetben, miként ismerkednek távoli tájak élővilágával és növényvilágával. A projekt kiváló lehetőség a környezettudatos gondolkodás, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, az újrahasznosítás, fairtrade fogalmának elmélyítésére.
Történelmi ismeretinket bővítettük Tintagel várromjánál, ahol Arthur király legendákkal ismerkedtünk meg. Egyik mentorunk, Joseph Monks szívesen beszélt az angol oktatási rendszer sajátosságairól, erősségeiről, az oktatáspolitikáról és általában Anglia, valamint Cornwall történelméről.
Egyik este meghívást kaptunk az egyik tanár otthonába, ahol ízletes vacsorával kedveskedtek és egy rögtönzött koncerttel kedveskedtek, ahol ír és amerikai dallamokat hallgathattunk.
A mobilitás alatt fejlődtek nyelvi készségeink, hiszen folyamatosan idegen nyelvi környezetben gyakoroltuk az angolt, bővítettük országismereti és kulturális tudásunkat, fejlődtek pedagógiai készségeink, nőtt toleranciánk és kreativitásunk is. Alakítottuk tájékozódási képességeinket, térképismeretünket is, valamint fejlesztettük IKT-s készségeinket is.
Bacsuné Beleznay Katalin
Dr Berczi Gáborné
Bercziné Bujdosó Hajnalka
Monok Péter
